Miből készül az Ön öltönye?

Sokszor felteszik a kérdést a vevőink, miben különbözik a nálunk vásárolt öltöny a másik, akár több százezer forintos öltönytől. Anélkül, hogy összehasonlítanám, leírom, hogy mi milyen szövetekből dolgozunk.

Honnan származnak az anyagok?

Alapvetően két beszerzési forrásunk van:

1. Viszkóz tartalmú szöveteinket magyar importőrtől vesszük, akiknek több évtizedes kapcsolatuk van a beszállítóikkal. Ennek következtében egyenletes minőséget tudnak garantálni. Ezek a szövetek Kínából érkeznek, mint ahogy az összes nyugat-európai országba is. (Kínán kívül gyakorlatilag nem készül sehol viszkóz-polieszter szövet.)
2. Másik beszerzési forrásunk Olaszország. Innen csak magas minőségű gyapjú szöveteket hozunk be közvetlenül az olasz nagykereskedőtől. Kinti partnerünk fő profilja, hogy az ottani nagy ruhagyárak megmaradt szövet-raktárkészleteit felvásárolja, így sokszor hozzájuthatunk olyan márkás szövetekhez, mint például Cerutti, Carlo Pignatelli, Biella....

Néhány szó a termékeink belső kidolgozásáról is: zakóinkba a mellvásznat a legnagyobb német cégtől vesszük, ragasztós közbéléseink és egyéb kellékeink is mind Nyugat-Európából kerülnek beszerzésre, lehetőleg a legjobb minőségben.

Végezetül, semmiképp nem állítom azt, hogy öltönyeink felveszik a versenyt a legnagyobb márkák termékeivel, de úgy gondolom, ár-érték arányban mindenképpen jól állunk.

Nézzünk pár konkrét anyagösszetételt

Viszkóz-polieszter:

A viszkózt mesterségesen állítják elő cellulózból. A cellulóz természetes szál (természetben megtalálható, nem vegyi úton állítják elő),melyet pamutból, valamint a bükk és fenyőfa kérgében található cellulózból állítanak elő.

Tulajdonságai: nagyon jó a nedvszívó képessége, jó légáteresztő, szép esésű kellemes viselet. Megmunkálás során jól festhető, szép élénk színei lesznek. Szín- és mérettartóssága szintén jó.

Gyűrődésre és enyhe bolyhosodásra hajlamos, ezért jó társítás hozzá a polieszter.

A polieszter vegyi úton előállított mesterséges szál. Rendkívül strapabíró, erős szövet. Nem gyűrődik, színtartóssága is kiváló.

Gyapjú szövet:

A gyapjú természetes, állati eredetű anyag, melyet a juhok lenyírt bundájából készítenek.

Feldolgozás előtt különböző szempontok alapján osztályozzák. Nézik, hogy az állat mely testrészéről való, milyen a színe, a szálhosszúsága, szennyezettsége, élő vagy már elpusztult állatról származik-e.

Régen a gyapjú szúrós, nehéz szövet volt, ma már - a sokféle kidolgozásnak köszönhetően -  rendkívül kellemes viselet. Nagyon jó a hőtartása, nedvességgel szemben ellenálló. Tapintása nagyon kellemes, enyhén gyűrődik, de hamar kirúgja magát.

Gyakran találkozunk "super 100", szuper 120" és efféle jelölésű gyapjúszövettel. De mi is ez? Nos, a feldolgozás során 1 gramm gyapjúból kb. 60 méter hosszú szálat szőnek. Ha hosszabbra, vékonyabbra szövik a szálat, pl. 100 méter hosszúra, akkor lesz super 100-as. Ha 120 méteresre, akkor super 120-as, és így tovább. A legfinomabb a super 170-es gyapjúszövet. Az így nyert szövet rendkívül jó tapintású, lágy esésű, de kevésbé tartós, ezért mindennapi használatra nem javasoljuk.

A gyapjút is szokták más anyaggal kombinálni, pl. polieszterrel, selyemmel, elasztánnal. Ennek következtében a tulajdonságai még jobbak lesznek.

Anyagok, melyekre igazán büszkék vagyunk

Mint már említettem, a gyapjúszöveteinket Olaszországból hozzuk, ami magában is egy magas minőséget ígér, de még ezen felül is sikerül hozzájutnunk néhány kincshez. Ilyen a legutóbbi fekete gyapjúszövetünk, amely a „made in italy” védjegy egyik legpatinásabb képviselőétől, a Vitale Barberis Canonico-tól származik. Ez az olasz gyapjútermelő manufaktúra 1663-tól létezik. A kezdetekben többek között a Savoyai herceg beszállítói voltak, ahova főleg „saia grisa”-t, azaz szürke gyapjút szállítottak. Ezt a terméküket a következő évszázadokban folyamatosan tökéletesítették, ennek köszönhetően katonai beszállítói szerződést kaptak. A Barbero család vállalata folyamatosan növekedett, aminek következtében egyre több földterületet tudtak vásárolni. Az 1900-as évek elején, az életszínvonal növekedésével a kereslet is jócskán megnőtt, így egy teljesen új gyárat tudtak nyitni a legmodernebb felszereléssel, és versenyképességük is megnőtt. A második világháborút követő visszaesés után, az ötvenes években nagyarányú fejlesztéseket hajtottak végre, melynek következtében nagyarányú forgalomnövekedés és minőségjavulás jött létre. A 70-es években már évi 635000 méter szövetet gyártanak, amelynek felét Nyugat-Európában értékesítik. 

A másik nagy múltú olasz szövetgyár, ahonnan szintén sikerült néhány szép véget vásárolni, a Reda. A cég 1865 óta létezik, alapítója Carlo Reda. 1919 óta a Botto Poala család irányítása alatt főleg a merinói gyapjú előállításával foglalkoznak és akárcsak a Vitale Barberies Canonico, a folyamatos innovációnak köszönhetően, a világ egyik leghíresebb szövetgyárává váltak. A Botto Poala család a mai napig tiszteletben tartva a cég hagyományait, a világ különböző pontjaira szállít finomabbnál finomabb gyapjúszöveteket.